Tegnap folytattam azt a bizonyos sztyeppei nomád (igazából, amit én szeretnék, az hun, de gyakorlatilag mindegy…) bőrsisakot, mellyel már szenvedek egy ideje. Illetve ma. Illetve tegnap estétől ma reggel hatig. Nem bírtam abbahagyni. Ilyet általában rajzleadás előtti éjszaka szoktam művelni, hogy időre kész legyek. :P Hát érdekes élmény volt ismét arra eszmélni, hogy nem kell villany, mert már felkelt a Nap. Ha jól számolom, akkor röpke 8 órát melóztam rajt egyhuzamban!!! :) Fáj is a kezem rendesen, mert vagy 300 lyukat kellett szúrnom ebbe a baromi kemény bőrbe, egy kicsike kis árral. Nehéz a kapásparasztok élete, de szerintem szép lesz. Már nem az életük, hanem a sisak. Amint sikerül rájönnöm, hogy hogyan szúrok be ide képet ( igen, Bééénaaaaaa Bélaaaaa, maj' mögkírdezem a asszontú) majd kirakom mire jutottam. Addig higgyék el nekem, kedves olvasóim, mind a négy, hogy szépséges!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.