Miért van az, hogy ha valami egy rövid ideig, mondjuk egy hétig faszán tud működni, és önbizalmat ad, és kitartást, és terveket szövök, és sikerélményem van, mert legyőzöm magam, és látok egy kibebaszott pozitív jövőképet, akkor hirtelen jön egy orbitális medvesajt méretű, meteorbecsapódást megszégyenitő, rinocérosz által történő agyontaposás, és én meg csak belevigyorgok a vasalt bakancsba??? Na, ezt magyarázza el nekem valaki úgy, hogy én is megértsem...MI A TÚRÓBA DÖRGÖLT NÁTHÁS PÖCSÉR' VAN EZ? És utána csodálkoznak az emberek, ha utálom őket.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.